Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Fazekas Lajos: Megérintettél... (2017.07.14.)

Fazekas Lajos: Megérintettél...
Megérintettél, Uram,
mint fény a földet.
S mint fénytől a fák,
Életre keltem Tőled.
Termővé tettél, Uram,
mint fény a fákat,
Zúgnak a telt fák
S én – hálából – imádlak.
S mint fákat a szél,
Ha megérint a halál,
– csak testem remeg,
mely mindig magában áll, –
csonttá dermeszthet
a Vég, egyenlő-tevőn –
Lelkem átveszed
a nap- s éj-faló időn.

Jóleső érzés, ha valaki ránk mosolyog. Olyan ember nincsen, aki ezt ne szeretné. Sokan vannak, akiknek egy érintés minden másnál többet ér. Egy finom simogatásban benne rejlik szüleink egész lényünket átfogó szeretete. Mennyivel nagyobb távlatokat nyit, ha nem erről a földről érkezik az érintés.
Fazekas Lajos versében nem más, mint a Mindenható kerül kapcsolatba velünk. És ettől megváltozik egész életünk. Persze itt is igaz, hogy változást csak akkor remélhetünk, ha mi magunk is szeretnénk azt.
Hogyan tud megérinteni minket az Isten? Teremtményein keresztül sikerül ez neki legkönnyebben. Nyáron, ha látunk egy szép virágot, képzeljük vagy mondjuk magunkban, hogy Isten még ennél is szebb. Bármilyen természeti csodára tekintve tudatosítsuk, hogy a Mindenható ennél is csodálatosabb. Miközben így Istennel beszélgetésbe elegyedünk, észrevétlenül más szemmel kezdjük el nézni a világot. Ez persze nagyon jó, hiszen valahol a szívünk mélyén erre vágytunk.
Termővé pedig úgy válhatunk, ha ezt megmutatjuk másoknak is.
Mai napunk feladata természetesen nem lehet más, mint egy kis csöndben végiggondolni mi mindenért lehetek hálás a Teremtőnek. Aztán lassan a hálaadás öröme után azért még oda lehet tenni kérésünket is: Mutasd meg Istenem, mit akarsz, hogy cselekedjem! (Boronkai Zsuzsanna)