Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Dsida Jenő: Az utcaseprő (2014.11.14.)

Dsida Jenő: Az utcaseprő

Hajnal. Dudolva ballagok
hazafelé sok apró-cseprő
dallal szívemben. Rámköszönsz,
te szegény, piszkos utcaseprő.
Oly tisztességtudón köszönsz,
míg körűlted porzik a reggel:
egyszerre csordultig telek
alázattal és szeretettel.
Megállok és elnézem soká
zsíros, barázdás arcodat,
gémberedett, nagy kezedet,
torzonborz sárga bajszodat
fölötte a pálinka-gőzzel.
...Őt látom most, a mennyeit
benned, ó rongyos utcaseprő,
ki sepred a föld szennyeit,
ki világ bűnét elveszed
és jó vagy minden emberekhez...
Testvér, ha az üdvösségre jutsz,
rólam el ne feledkezz!

Tegnap a magyar szentekre és boldogokra emlékeztünk. Azokra, akiknek az életét legendákból, könyvekből ismerjük, és azokra is, akik ismeretlenebbek előttünk. Kik vannak többen? Szerintem azok, akik szép csöndben teljesítik nap, mint nap kötelességüket.
Bizonyára mindannyian ismerünk olyan embereket, akiknek élete példakép lehet számunkra. Jó a közelükben lenni, önkéntelenül is keressük azokat az alkalmakat, amikor találkozhatunk velük. Azután, ha befejezik földi pályafutásukat, úgy gondoljuk nem kerülhetnek máshová, csak a mennyországba.
Dsida Jenő verse mindig elgondolkodtat. Először is azért, mert eszembe juttatja gimnáziumi magyartanáromat, Ányos atyát, aki nagyon sokat adott nekem. Őt, mint tanárt sokszor követem ma is, talán önkéntelenül. Hitem szerint már a mennyországból mosolyog rám, csóválja a fejét, ha valamit rosszul csinálok.
Ányos atya ismertette meg velem Dsida Jenő költészetét. Tőle hallottam először ezt a verset. Ő hívta fel a figyelmünket arra, hogy milyen sok apró szépség van bennünk és körülöttünk.
Szeretnék ebből egy picit ma továbbadni! Szeretném, ha kicsit más szemmel néznénk azokra az emberekre, akik kevésbé megbecsült munkát végeznek érdekünkben mindennap.
Szeretném, ha ma végiggondolnánk, kik is azok, akik reményünk szerint már a mennyországban vannak! Talán rajtunk kívül nem is ismerik őket olyan sokan, de nekünk valamiért mégis sokat jelentettek életünkben.
Gondoljuk végig, ki az, akihez így fohászkodhatunk:”Testvér, ha az üdvösségre jutsz,
rólam el ne feledkezz!” (Boronkai Zsuzsanna)