Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Bódás János: Vad nyár ez! (2016.07.22.)

Bódás János: Vad nyár ez!

Most porlepettek a bokrok, a fák
még harmat sincs. Megfakul a világ.
A porban, mint sok pajkos kisgyerek,
futkosnak az apró fogrószelek.

Vad nyár ez! A föld, a kő lángot lehel,
még árnyékban is verejtékezel.
De lám, a hidegvérű fürge gyík
most is egy kövön sütkérezik.

Szöcskék surrognak a lábam előtt,
ahol járom a kiaszott mezőt.
Pók szövi be a pattogó ereszt,
és hűs habokról álmodik a test.

Szeretem a napon száradó ruha illatát, a kovászos uborkát, a mézédes barackot, dinnyét. Ezekbe mind – mind a nyár oltotta be édességét, leheletét.
Mennyire várjuk mindannyian a nyarat. Szeretjük nyugalmát, a sok – sok lehetőséget arra, hogy kicsit feltöltsük magunkat.
Ugyanakkor évről évre egyre elégedetlenebbek vagyunk. Ha süt a nap és nagy a meleg, az a baj, ha hűvös idő van, azért morgolódunk. Természetesen az eső és a vihar sose jöhet jókor.
Néha elképzelem a Mennyei Atyát, amint minket néz. Ha az időjárás kerül szóba, biztos, hogy csak úgy kapkodja a fejét, hiszen egyetértés nem igazán akad ilyenkor az emberek között.
Vad nyár ez – írja versének címében Bódás János – olyan mint mi, akik átéljük ezt az évszakot. Vajon az emberek vadulnak meg a nyártól, vagy a nyár vadul meg tőlünk?
Tegyünk egy próbát! Viselkedjünk nyugodtabban, csöndesebben! Hátha az időjárás is egy kicsit hozzánk szelídül! (Boronkai Zsuzsanna)