Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Toldalagi Pál: A tékozló fiú hazatérése (2019.07.26.)

Toldalagi Pál: A tékozló fiú hazatérése

Nézd, visszajöttem-éhesen és rongyosan.
S a testem is milyen
roncs! Bicegek és kihullott a fogam.
Mert nem viselt rám gondot senki sem,
s nem ismertem korlátot semmiben.

De most, hogy itt
vagyok megint,
hogy eljutottam tornácodig,
meg-meglegyint
nemcsak a fuvalom,
amely a fák közül jő,
hanem a béke is, a nyugalom.
Sebes mozgásban voltam, mint a küllő
a rohanó keréken, ámde most
megnyugszom én is; újra elfelejtem
a várost, amely mindenkit kifoszt

és megpihenek a szeretetedben.

A héten mindennap egy-egy szentet ünnepeltünk. Igazi csemege volt ez olyan szempontból, hogy megérezhettük Istenhez milyen sokféle út vezet. Lehet ritkán gondolunk erre, pedig fontos lenne ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat.
A tékozló fiú is azért indult útnak, mert szűknek érezte az otthoni kereteket. Minden szent azért kezd bele valami „újba”, mert nem találta meg a régiben saját számítását. Mi számít igazán? Az örök élet. Ennek elérésére törekszünk mindannyian.
„Sebes mozgásban voltam, mint a küllő” - írja a költő. Mi még most is abban vagyunk, és nem árt vigyázni. Mert minden út vezet valahová, csak nem mindegy ki vár ránk a megérkezéskor.
Jó lenne úgy élnünk, hogy a végén mi is elmondhassuk:
„megnyugszom én is; újra elfelejtem
a várost, amely mindenkit kifoszt
és megpihenek a szeretetedben.”

Talán érdemes lenne megnézegetni mit tanulhatunk el Szent Mária Magdolnától, Szent Brigittától, Árpád- házi Szent Kingától, Szent Jakabtól, Szent Joahimtól és Annától ahhoz, hogy ez így is legyen! (Boronkai Zsuzsanna)