Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Szabó Éva: Indulás előtt (2017.05.12.)

Szabó Éva: Indulás előtt

Csomagoljunk
legyünk útra készen
mielőtt minden
eltörik egészen
hisz oly kevés
mit vinni kell
egy „megérte”
egy „hinni kell”
egy szerelemtől
fényes pillanat
a sárba süppedt
kő alatt
a sötétben
egy résnyi fény
élétől
megsebzett remény
mert valami
végérvényes rend kell
ha nagy útra
készül már az ember
tudván
hogy akkor sem néz
hátra
ha nevét valaki
még egyszer elkiáltja

A tavasz, a nyár a lelkigyakorlatok, zarándoklatok ideje is. Milyen jó, hogy mindennek meg van a maga ideje! Az erőgyűjtésnek a hosszú téli estéken, a futásnak, szaladásnak, újjáéledésnek a tavaszi reggeleken.
Mert bizony indulni kell. Erre hívja fel a figyelmünket mai versünk is. Lehet, nem tudunk elzarándokolni Fatimába, Lourdes-be, Medjugorjéba, Máriapócsra, Márianosztrára és még hosszan sorolhatnám a Mária kegyhelyeket. Imádkozni azonban bárhol élünk a világban, mindenhol tudunk. Sőt akárhol lehetünk ahhoz, hogy elinduljunk a számunkra legfontosabb ember, önmagunk felé. Sokszor azt hisszük, ha a külső körülményeket megteremtettünk, magától megy már minden, hozzá alakul a bensőnk.
Sajnos az élet keserű tapasztalata, hogy magtól csak akkor mennek a dolgok, ha valaki mozgatja azokat. Amikor tehát elindulunk önmagunk felé, egy nagyon hosszú utazásra kell felkészülnünk.
Mit vigyünk magunkkal erre a hosszú útra? Az emlékeinket. Azt a sok minket ért jót vagy rosszat, amik az évek során alakítottak bennünket. Hálát adhatunk a sok jóért, megsirathatjuk, megbánhatjuk a sok rosszat. A lényeg, hogy szemünk mindig Istenre tekintsen, hiszen addig járunk jó úton, amíg Ő a vezetőnk. Ehhez kell a csöndes, Istent szemlélő „tétlenség”, de szükség lehet akár a hangosan kimondott imánk szavaira is.
Ma gondoljuk végig, melyik napon mennyi időt tudunk a csöndes Istent szemlélésre szánni! Aztán persze tegyük is meg! Természetesen imádkozhatunk hangosan is, mondhatjuk a rózsafüzért, a Lorettói litániát. De hagyjunk ezen a májuson időt arra, hogy a sok-sok kimondott szót kicsit ízlelgessük is! (Boronkai Zsuzsanna)