Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Pilinszky János: Azt hiszem (2017.12.22.)

Pilinszky János: Azt hiszem

Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkül.

Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.

Karácsonykor megpihenünk a jászol mellett. Jó nézni gyermekeink, unokáink, dédunokáink örömét, mosolyát.
Ilyenkor persze kicsit emlékezünk is a régiekre, akiktől szokásainkat, hagyományainkat örököltük.
Pilinszky János verse egy kis elmélkedésre hív. Már a címe is olyan érdekes! Azt hiszem – mennyi bizonytalanság búvik meg e szavak mögött. Aztán, ha elkezdjük kicsomagolni a költeményt, mint a karácsonyi ajándékokat, sok-sok minket is foglalkoztató gondolatot találunk benne.
Azt hiszem, szeretlek – milyen furcsa, hogy mégis sírok azon, hogy élsz. Persze, ha megvizsgáljuk kapcsolatainkat rádöbbenünk, hogy ez nem is meglepő. Annyi bántást, sértést adunk egymásnak nap, mint nap, hogy néha tényleg kedvünk támad sírni egy csöndes sarokban.
De tágítsuk a horizontot! Mi a helyzet az Újszülöttel való viszonyunkban? Tényleg örülök annak, hogy megszületett? Vártam rá, készültem az eljövetelére? Tiszta lett a lelkem is, nem csak az otthonom?
Persze, van egy csomó akadály, a tér és az idő … Messze vagy, és én nem érek rá elmenni hozzád. Pedig de jó lenne beszélgetni, megpihenni, együtt enni, együtt lenni úgy, mint régen.
Miért? Mert minden sértés, bántás, elfordulás ellenére örülök, „hogy kezemet kezedbe tettem.”
Ennek az örömnek kellene átjárnia szívünket karácsony idején. Ezt kellene elmondanunk a Kisdednek, harsogni az egész világ felé.
Krisztus megszületett, és nekünk jó az Ő közelében lennünk, jó kezünket az Ő kezébe téve eljutnunk a végső cél, az Örök Atya elé! (Boronkai Zsuzsanna)