Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Dékány Endre: A szobornál (2016.02.26.)

Dékány Endre: A szobornál

Meríts meg engem is, Keresztelő
merítsd meg bús lelkem a Tóban
mint Uradat akkor a Jordánban,
s kérd, hogy a hullámokon jöjjön Ő!
Jöjjön, hogy elmerüljek a jóban
s lelkem megújuljon imáimban
s indulhassak a források felé
a Lékek üdítő páráiban.

Milyen sokszor mondjuk, halljuk: nagyböjti utunkon. Vajon tudjuk-e merre visz ez az út? Tisztában vagyunk-e azzal, honnan jöttünk, hová megyünk?
„A mi hazánk a mennyben van” – állítja szent Pál. Gondolkoztam-e már azon, hogy mit jelent ez? Az én hazám is a mennyben van? Törekszem, hogy elérjek oda, valóban számomra is az a cél? Vagy ez csak egy szép mondat a szentírásból, semmi más.
Vállaltunk nagyböjt elején böjtöt, önmegtartóztatást, sanyargatjuk testünket. Mi a helyzet lelkünkkel, szívünkkel? Mai versünk erre nyitja fel szemüket, fülünket.
Ahhoz, hogy jobbá tudjunk válni, el kell merülnünk nekünk is a Tóban. Le kell ereszkednünk a mélybe, hogy ott felismerjük bűneinket, rossz tulajdonságainkat, szokásainkat. Ehhez persze csendre van szükség, igazira. A sátán a zajt, a zenét, a ricsajt kedveli. Isten a csend hullámain, hullámhosszán érkezik hozzánk, mint termékenyítő tavaszi zápor.
Annyira finom, annyira szelíd. Ott áll az ajtóban és arra vár, hogy beengedjem Őt. Ő a Jóság, a Szeretet, akinek segítségével le tudom győzni a belém költöző sok rosszat, ami eddig engem gúzsba kötött.
A csendben, az igaziban meg tudok nyílni felé, imára kulcsolhatom két kezem. Hallhatom hangját, biztatását, hiszen minden utamon elkísér, ha harcolok, drukkol nekem.
Nagyböjt 3. vasárnapja jön, lassan a félidőhöz érkezik a böjt. Próbáljunk meg kicsit többet törődni lelkünkkel a 2. félidőben! Menjünk el gyónni, béküljünk ki azokkal, akikkel valamilyen apróság miatt hajba kaptunk annak idején! Tegyünk lakatot a szánkra, mielőtt bárkiről is rosszat mondanánk! Buzdítsuk a többieket a jóra! A mi hazánk a mennyben van, ismerjük az utat, ne engedjük, hogy eltérítsenek róla!

(Boronkai Zsuzsanna)