Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Weöres Sándor: Énhasadás (2015.11.20.)

Weöres Sándor: Énhasadás

Utcasarkon
várok rám,
félórája
is van tán.

Ám értelmem
fölragyog
Nem jövök, mert
itt vagyok.

Vicces versnek tűnik, pedig nem is az. Nagyon mély mondanivaló feszül a fecsegő felszín alatt. Muszáj feltennem a vers olvasása után a kérdést: Mikor találkoztam utoljára önmagammal? Egyáltalán találkoztam-e valaha velem? Tudom-e, hogy ki is vagyok én valójában?
Az adventi szent időszak alkalmat adhat arra, hogy egy kicsit elgondolkozzam bizonyos fontos kérdéseken.
Miért szent ez a 4 hét? Talán azért, mert segíthet a szentté válásban. Mi kell ahhoz, hogy szentté váljak? Kamatoztatni a talentumaimat, melyeket Isten adott, lehelt belém életem kezdetén. Milyen talentumaim vannak? Ezeknek felismeréséhez kellene találkoznom velem.
Advent szó jelentése várakozás. Kire, mire várakozom ebben a 4 hétben? Karácsonyra, természetesen Jézus születésére. De az idén várakozhatnék kicsit önmagamra is. Nem úgy, mint a versben a költő, ácsorogva, hanem tettre készen. Pontosabban tervvel kézben.
Ma készítsek egy rövid tervet ahhoz, hogyan próbálom megismerni önmagamat az elkövetkező időszakban! Legyen ez az advent önmagam megismerésének ideje. Hogy böjttel, bűnbánattal, talentumaim felismerésével valóban én siessek Betlehem felé. Ne az a kép, amit önmagamról gondolok, vagy amit mások képzelnek rólam. (Boronkai Zsuzsanna)