Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Pilinszky János: Én gyenge voltam (2016.10.14.)

Pilinszky János: Én gyenge voltam

Én gyenge voltam, kevés voltam,
nekem egyedül az maradt,
hogy üdvödet szemmel kövessem.

Hulló őszi falevelek között kelünk útra minden reggel. Gyengének, elesettnek érezzük magunkat, ha ideér a náthás, meghűlős időszak. Máskor meg azért panaszkodunk, mert túlnőnek rajtunk a feladatok. Megoldásukhoz nem vagyunk elég erősek.
Elmondhatjuk nap, mint nap a költővel együtt: én gyenge voltam. A kérdés csak az, hogy mire. Valóban meg kellett volna-e tennem azt, amire képtelennek bizonyultam?
Manapság az is baj, hogy a gyerekeknek, de sokszor a felnőtteknek sincsenek példaképeik. Nem néznek fel senkire, nem tisztelnek, követnek nagy elődöket, híres embereket, szenteket.
Pilinszky János versében pont az a jó, hogy felfelé emeli tekintetünket. Arra biztat, hogy kövessük legalább szemünkkel a másik üdvösségét. Ki lehet az, akinek követésére gyengék, kevesek vagyunk? Például a Szűzanya. Ilyekor, októberben érdemes alakjánál, életénél elidőznünk egy keveset.
Nézzük meg, mit tudunk ellesni tőle? Miben követhetnénk? Mert valóban gyengék vagyunk, de ezt csak fokozzuk azzal, ha e mögé elbújva meg se moccanunk. Sokszor nyugtatjuk magunkat azzal, hogy Isten irgalma majd átsegít minket a mennyországba. Talán jó lenne nem csak ebben az irgalomban bízni. Üdvöt hozó cselekedet lehet az is, ha megpróbálok követni egy szentet.
Ma válasszunk magunknak egy követendő példaképet!
Aztán, ha esetleg életünk alkonyán kiderül, hogy nem voltunk elegek utánzására, büszkén kihúzhatjuk magunkat: gyönge voltam, kevés voltam, de legalább megpróbáltam. (Boronkai Zsuzsanna)