Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Illyés Gyula A tárgyakkal (2018.03.02.)

Illyés Gyula A tárgyakkal

A tárgyakkal maradtam. Vélük
szólok végül, ha még beszélek.
Hang nélkül rajtuk át eresztem
magamhoz az emberiséget.

Halandó hetven-nyolcvan évig
nem növi ki az álnokságot.
Nyíltan szóltok tízezer évvel
bölccsé érett fejszék, lapátok.

Megköszönöm a szívességet,
amit e zord bolygón találok,

a kéznyújtást, amit fűrészek
kancsók és kilincsek, kináltok.



Nagyböjti utunkon, önmegtagadásaink között bolyongva nem árt, néha szemügyre vennünk azt is, hogy miről, miért mondunk le.
A második kérdésre talán könnyebb válaszolnunk. Az áldozathozatallal, a fájdalom megtapasztalásával kicsit közelebb kerülünk Krisztushoz. Talán nem annyira csak külső szemlélői leszünk kereszthalálának, hiszen olyan érzések ébredhetnek bennünk, amelyek segítségével jobban együtt tudunk érezni vele.
Miről mondjunk le ehhez? Az étel megvonása a böjt talán legegyszerűbb és legősibb formája is. Manapság azonban egyre gyakrabban hallani, hogy ne csak a gyomrunkat, hanem fülünket, szemünket, szánkat is böjtöltessük.
Illyés Gyula verse azt a kérdést tetetheti fel velünk: Mi a helyzet a tárgyakkal? Mennyire ragaszkodom hozzájuk?
Kicsit kegyetlenül hangzik a vers első sora: „ A tárgyakkal maradtam.” Talán először berzenkedünk is ellene, hiszen ott vannak családtagjaink, rokonaink, ismerőseink kezdjük a védekezést. Aztán, ha mélyebben belegondolunk rádöbbenünk, hogy nem is ők vannak velünk a legtöbbet.
Ma mindenki végiggondolhatja, melyik tárgyához ragaszkodik legjobban. Melyek azok az apróságok, amelyek mindennap elkísérnek bennünket. Egy imakönyv, rózsafüzér, a szemüvegem, telefonom, jegygyűrűm, táskám, hátizsákom, és persze sorolhatnánk még ítéletnapig.
Ám ott a végső pillanatban csak annak lesz értéke, amelyik közelebb vitt az Üdvözítőhöz és nem eltávolított tőle. (Boronkai Zsuzsanna)