Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Sík Sándor: Az Isten küld (2018.10.12.)

Sík Sándor: Az Isten küld

Az Isten küld, testvéreim, tinéktek
Hogy sugarai eleven tüzét,
Amik Arcáról a szívembe égtek,
Sugározzam csendesen szerteszét
A testvéreknek, kik az éjben járnak.
Az Isten küldött, szentjánosbogárnak.

Bizonyára találkoztunk már a szürkület homályában szentjánosbogárral. Valaki mesélte, hogy egy alkalommal annyi volt, hogy szinte nappali fényt árasztottak. Szinte magába szívja a nap fényét, majd azt sugározza az éji sötétben. Talán olyan élményünk is volt már, hogy a hosszabb felhős idő után, amikor kisütött a Nap, jó volt megállni, és felé fordítani arcunkat.
Magamba szívni a fényt, a meleget. Felfrissülni az éltető napfénytől. Milyen jó megtapasztalni ezt!
Idézzük fel Jenőék dalát, az Atya olyan, mint a fényes nap, felfedezhetjük a párhuzamot, amit Sík Sándor is megénekel költeményében. Isten túláradó szeretetének melegét szívjuk magunkba, hogy azt sugározzuk szerteszét. Olyan helyekre is, ahová közvetlenül talán nem juthat el. Vannak körülöttünk olyanok, akik nagy fénnyel képesek sugározni, de legtöbben apró piciny fények lehetünk csak. De ránk is szükség van. Legyünk hát tiszta tükrök, hogy Isten fényét adhassuk tovább az éjben járó testvéreknek!