Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Juhász Gyula: Mindenkinek (2018.07.20.)

Juhász Gyula: Mindenkinek

Ó emberek, szeretni kell a földet
S szeretni kell borút és bánatot,
Örülni kell derűnek és esőnek
S dalolni kell, ha minden elhagyott.

Örülni kell a gazdag hervadásnak,
Dalolni kell a téli sírokon,
Szeretni kell a csillagot s az árnyat
És tudni kell, hogy gyöngy és könny rokon!

Ezt hirdeti ma nektek egy magányos,
Bánatos ember, aki messze ment,
Ki mosolyogni tud már bánatához
S vágynak, reménynek rég békét izent.

Nyár van, a kikapcsolódás, a megérdemelt pihenés évszaka. Ilyenkor kicsit több időt tudunk eltölteni szeretteinkkel. Talán eljutunk egy-egy olyan helyre is, ahová már régóta vágyakoztunk.

Juhász Gyula verse azért fontos ma nekünk, mert egy újabb szempontra hívja fel figyelmünket. Mindegy hol töltjük napjainkat nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindennek örülni kell, mindazt, ami körülvesz bennünket szeretnünk kell.

Ehhez persze elsősorban meg kellene tanulnunk látni, nem csak nézni. Észrevenni azt a sok- sok szépet, amely mellett sokszor elszaladunk anélkül, hogy megérinthetne bennünket. Nyitottabb szívvel kellene közlekednünk!

„ Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek...” - hangzott Jézus mondata. Milyenek a gyermekek? Rácsodálkozók. Figyeljük meg a játszótéren homokozó apróságokat! Milyen nagy gonddal sütögetik a homokpogácsát. Mennyire elszántan tudnak követni egy apró bogarat. Mi mikor engedtük meg magunknak azt a luxust, hogy valóban arra figyeljünk, amit cselekszünk? Pedig nem is lenne olyan óriási feladat. Persze ehhez le kellene mondani arról, hogy siessünk tovább, abba kellene hagyni néhány percre a rohanást. Mégis, minden nehézsége ellenére meg kellene tennünk, hiszen: „ ilyeneké a mennyek országa „.

Nyár van. A ráérős napok nyugalma talán közelebb vihet minket a titokhoz. Talán segíthet nekünk abban, hogy rácsodálkozókká tudjunk válni, olyanokká, mint a gyermekek. (Boronkai Zsuzsanna)