Főoldal
Események
Heti liturgikus rend
Érdekes gondolatok, elmélkedések
heti hírlevél elmélkedései
Versek
Szentírási idézetek
Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
Pápai üzenetek, beszédek
Miserend
Vendégkönyv
Linktár
|
Versek
« Vissza Mécs László: Fényt hagyni magunk után (2014.02.11.)Mécs László: Fényt hagyni magunk után
Az élet örök búcsúzás, ó bárcsak tudnánk távozáskor Fényt hagyni, mint a Messiás! Belészeretni a szívekbe, apostolokba, mártírokba, hogy átadják a századoknak, a századok az ezredeknek! Fényt hagyni, mint a Messiás!
Vagy legalább, mint az anyák, kik egyre jobban megragyognak, minél sötétebb lesz az éj és minél jobban porlanak a bánat – barna hant alatt. Fényt hagyni, mint a jó anyák.
Vagy legalábbis, mint a Nyár, amely almákba és diókba szerette édes álmait és édességével világít a hosszú – hosszú tél alatt. Fényt hagyni, mint a drága nyár.
Vagy legalábbis, mint a Nap, melyet elnyelt az alkonyat, de a legbúsabb éjben is világít még a gyöngyvirágban, a liliomban, mécsvirágban. Az életünk olyan tünékeny. Óh, szent fényt hagyni volna jó!
Vége az idei nyárnak. Végiggondoljuk egy csöndes nyáresti pillanatban mi mindent mulasztottunk el ismét megtenni. Mi az, amire már csak jövőre kerülhet sor, mi az amit esetleg évekre el kell felejtenünk. A nyár, a feltöltődés ideje is kell, hogy legyen. Új tervekkel, újult erővel szeretnénk nekivágni az előttünk álló munkaévnek, tanévnek. Érdemes lenne egyszer azt is egyeztetni a Mesterrel, mi az amit szerinte meg kellene tennünk. Akkor talán tisztábban, világosabban látnánk, mi a saját álmunk, és mi az amit Isten megálmodott nekünk, rólunk. Mert csak akkor tudunk valóban világítani, fényleni, ha nem saját erőnkből próbáljuk megtenni ezt. Mécs László gyönyörűen fogalmazta meg, hogy mi a feladatunk. A keret már megvan, tartalommal azonban nekünk kell megtöltenünk. Kinek – kinek a saját életállapota szerint. Ott ahová helyezték kell megtalálnia, milyen fénnyel tud utat mutatni embertársainak az Isten Országa felé. Ma keressük meg, hogyan tudjuk tükrözni a bennünk lakó igazi Fényt! Aki nem más, mint isteni mesterünk: Jézus Krisztus. (Boronkai Zsuzsanna)
|