Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Pálos Rozita: Fohász (2014.03.21.)

Pálos Rozita: Fohász
Találj magadra bennem, Uram,
hogy létezzem,
mielőtt leszáll az alkony

Nagyböjt az alkalmas szent idő. Kérdés csak az, hogy mire. Valóban jobbá válok-e a testi önmegtartóztatás által, vagy csak kipipálom, mint jól elvégzett feladatot.
A szentségek kegyelmi ereje abban segít minket, hogy megerősödjön bennünk krisztusi létünk, valóban keresztényhez méltó életet tudjunk élni.
Mai versünk első sora: találj magadra bennem, Uram, nagyon elgondolkodtató. Kire hasonlítok, ki ismeri fel rajtam, lépteimen, mosolyomon, mozdulataimon, külső tulajdonságaimon magát? Talán valamelyik ősöm, édesapám, édesanyám, nagyszüleim. De rám ismer-e valamiben, valamikor, felismeri-e bennem magát Jézus Krisztus?
Testét és vérét magamhoz veszem rendszeresen. Hallgatom tanítását, az eszemmel tudom, hogy meghalt értem. Der mindezt valóban értem? És azután élem-e? Látja rajtam keze nyomát, felismeri képmását bennem?
Ma nagyon sokszor elhangzott bennem a szó. Nézzem meg, ki vagyok én? Ki lakik szívemben ott legbelül? Kihez tartozom, kihez szeretnék hasonlítani? Kihez igazítom gondolataimat, szavaimat, tettimet?
Ha magamhoz eszem az Oltáriszentséget, engedem-e, hogy alakítson, formáljon engem?
Az isteni kegyelem az emberi természetre épül. Alakítsam úgy természetem, önmagam, hogy Jézus, aki meghalt értem a kereszten, ha majd ismét eljön, magára ismerhessen bennem!
Legyen erre alkalmas az idei nagyböjti szent idő!