Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

MINDSZENTY GEDEON: A SZERETET DALA (2013.05.30.)

MINDSZENTY GEDEON: A SZERETET DALA


Szeretlek, szép szűz Mária!
Isten legszebb leánya,
Kiben a menny és föld ura
Örök kedvét találja;
Mert, mint a hófehér galamb,
Jövél a bűnös földre…
Szeretlek, szívem gyöngye!

Szeretlek, szép szűz Mária!
Jézusom szent szülője,
Illatfa, melybe oltatott
Üdvünk arany vesszője,
Szívedből lett a drága vér,
Mely eltörölte vétkem…
Szeretlek, én reményem!


Szeretlek, szép szűz Mária!
Te, Szentlélek arája,
Kinek fején a hét malaszt
Tündöklő koronája;
Csodálatos erényidért
Egész világ magasztal…
Szeretlek, tiszta hajnal!

Szeretlek, szép szűz Mária!
Lelkünk védelme, vára, –
Imáidért esengenek
A gazdag és az árva;
Kérd mindnyájunkért szent Fiad,
Nyerj éldást nemzetünknek…
Ó, Mária, szeretlek!

Eger, 1857 [125.]



Május utolsó péntekén verssel is köszöntjük a Szűzanyát.
Szeretlek. Olyan ritkán mondjuk ki ezt a szót. Értésére adjuk a másiknak tettekkel, mosollyal, tárgyakkal, de ritkán szóval.
Vajon miért félünk a kimondott szótól? Talán azért, mert kötelez. Nem lehet visszavenni, tönkretenni, kölcsönadni, - kérni, - kapni.
Szavaim gondolataim, gyümölcsei, eszközök arra, hogy félreértés nélkül pontosan közöljem magamat másokkal. Az egyértelműen megfogalmazott mondatokat nem lehet később se másként magyarázni. Lehet, ezért nem merünk őszintén megnyilatkozni, feltárni belső életünket. Mivel azonban hazudni se szeretnénk, vagy csöndben maradunk, vagy fecsegünk üresen, tartalom, mondanivaló nélkül. Ismerjük a mondást: beszél, beszél, de nem mond semmit.
A versek nem ilyenek. Rövidek, őszinték, sokszor helyettünk szólnak, zengenek. Mint például a mai.
Azt tanultuk, hogy az ismétlés mindig nyomatékosításra szolgál. Ebben a költeményben nyolcszor hangzik el, hogy szeretlek. Én kimondtam-e valaha akár egyszer is, a Szűzanyának, szent Fiának, az Atyának, hogy szeretem?
Valóban szeretem őket? Lehet, még csak a „tettek” szintjén állok. Rohanok, dolgozom, szaladgálok, de nem ültem le egyszer se velük szemben csöndesen. Úgy, hogy nem beszélek, nem gondolkozom, nem tervezek, nem álmodozom. Csak egyszerűen vagyok a Szentháromság jelenlétében, hogy azután indulás előtt ki merjem mondani őszintén a szót: szeretlek.
Ma szánjunk időt erre! (Boronkai Zsuzsanna 2013)