Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Kiss Dénes útvesztő (2016.03.04.)

Kiss Dénes útvesztő

Nincsen hova hazamenned
nincsen hova hazamennem
Nem az én napom kel benned
Nem a te napod kel bennem

Még nem tudjuk magunk vesztét
amit nyerhetünk, hazug
Mit elvesztesz, azt keresnéd
Egymás felé ez az út!

Segítenék elindulni
de magam is vak vagyok
Nem engednek téged látni
tegnapok sem holnapok

Az utcákon levegőből
vannak házak és a fák
Kiöltük már az időnkből
a teremtés magzatát

Úton vagyunk, a kérdés, hova? Az útvesztőben könnyen elvétjük a célt. Érdekes a szó jelentése: elveszett út. Amikor mennék én, de nem tudom, merre induljak el. Életünk mégis örökös úton levés. Akkor van baj, ha megállunk. Amíg megyünk, mozgásra kész a szív s a láb, addig nincs veszve semmi se.
Mai versünk erről a veszteségről szól, amit szeretnék mindannyian elkerülni. Amíg csak az út tűnik el, azt gondoljuk, nincs semmi baj, minden rendben van. De ez nem igaz!
„Nincs hova hazamenned” – biztos ez? A mi hazánk a mennyben van, oda szeretnénk egyszer majd betérni. Milyen rossz azoknak, akiknek nincsen ilyen céljuk, akik nem tudják, miféle végállomás felé közelítenének. Vajon miért vannak egyre többen a kételkedők, bizonytalankodók, keresők, célt tévesztettek? Talán azért, mert:

„Segítenék elindulni
de magam is vak vagyok
Nem engednek téged látni
tegnapok sem holnapok”

Itt jön be a keresztények felelőssége. Mi nem lehetünk vakok, nekünk valóban segítenünk kell a toporgókat az elindulásban. Lehet, sokan vannak, akik indulnának, ha valaki kézen fogva vezetné őket. Az irgalmasság évében különösen is fontos lehet, hogy lehajoljunk a tudatlanokhoz. Tanácsokat, okosságokat bárhol, bárki tud osztogatni. Nekünk az a feladatunk, hogy Krisztust vigyük az emberek közé. Mert nagyon találóan fogalmaz a költő:

„Kiöltük már az időnkből
a teremtés magzatát”

Fájdalmas, szomorú helyzetjelentés ez a mondat 1984-ből. Változott valamit azóta Magyarország? „Itt az alkalmas szent idő” hogy felkészüljünk a feladatra. Nagyböjtnek lassan vége lesz, használjuk ki az előttünk álló napokat Istenkapcsolatunk rendezésére. Mert ahogyan XVI. Benedek pápa mondta: „Csak Istentől megérintett emberek által tud Isten visszatérni az emberek közé.” Márpedig ennek a világnak tagjai minél hangosabban tagadják, annál jobban kívánják, hogy valaki megmutassa a célt, és az utat, amely afelé vezet. (Boronkai Zsuzsanna)