Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Bodosi György: Origo (2017.04.28.)

Bodosi György: Origo

Kikél a nap az éjszakából,
akár a madár a tojásból.

Csőrét, ujját, lábát kidugva
kezdődik serényen az útja.

Meg kell tanulni járni, szállni.
És tűzzé és meleggé válni.

Mindent kiöntve, odaadva
feküdni újra szemlecsukva.

Amíg élünk, minden reggel fölébredünk. Olyan természetesnek vesszük, hogy ritkán foglalkozunk vele. Pedig jó lenne rögtön reggel röpke fohásszal indítani a napot: Köszönöm, Istenem! Mit is? A békés, jóleső éjszakai nyugalmat, a hajnali fényeket, a madarak énekét, izmaimat, csontjaimat, értelmemet és érzelmeimet, amelyek elvezetnek célomhoz ezen a napon is.
Figyeljünk csak a versre! „Csőrét, ujját, lábát kidugva” Vagyis nem egyszerre, hanem szépen lassan mindent megmozgatva „kezdődik serényen az útja”. Talán nekünk is jót tenne, ha nem kapkodva indítanánk a napjainkat. Kicsit olyan ez, mint a ház alapozása. A reggel meghatározza az egész napunkat.
Feladatunk ugyanis akad bőven.
„Meg kell tanulni járni, szállni,
És tűzzé és meleggé válni.”
Húsvét ünnepe, Jézus feltámadása akkora örömmel kellene, hogy eltöltse szívünket, amely nem fér bele eddigi kereteinkbe. Túlárad, túlcsordul, mint a teletöltött pohár. Szinte kilök minket a világba hirdetni az új élet kezdetét.
A fárasztó napi munka után aztán természetesen jólesik a megérdemelt pihenés. Mit is olvastunk? „Mindent kiöntve, odaadva…” Ha éltünk másokért, ha valóban az volt a célom mindennap, hogy a mellettem élő boldogabb legyen, akkor jó lesz majd este, és halálunk óráján is „feküdni újra szemlecsukva”. (Boronkai Zsuzsnna)