Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Tűz Tamás: Májusi dal Máriához (2014.05.14.)

Tűz Tamás: Májusi dal Máriához

Fönn a magasban a lánghevű nap
megkoronázza a homlokodat.

Szőnyeget sző a mező elibéd,
rádragyog éjjel a csillagos ég.

Téged dicsérnek a halkszavú fák,
Rólad rebegnek az ajkak imát.

Lomb ha susog s ha a szél dala száll,
gondolatunk az egekbe talál.

Végtelen tengerek csillaga vagy,
lábadat mossa a hószínű hab.

Tiszta szemedben a béke dereng,
áhítatát híven őrzi a csend.

Hódolatodra ha nyílik a szánk,
szent neved így ejti: Édesanyánk!

Ezzel a verssel égi édesanyánkat köszöntjük.
Köszöntés – mennyi mindenért adhatunk hálát neki! Méltó, hogy a legszebb hónap, amikor minden virágba borul, amikor fűszeres lesz az esti szél, hajnalban madárcsicsergésre ébredünk, az övé legyen. Sokat kell még tanulnunk ahhoz, hogy dicséretünk méltó legyen az ünnepelthez, nézzük meg, mire figyelmeztet minket a költő!
Minden gondolatunk hozzá szálljon a mennybe fel!
Dicséretét soha ne unjuk!
Tanuljunk a Szűzanyától! – ma azt, hogy
„tiszta szemedben a béke dereng,
Áhítatát híven őrzi a csend.”
Az én szemem vajon mit tükröz? Mit lát meg benne az, aki rám tekint? Tudjuk, a szem a lélek tükre, mennyire van békesség a lelkemben?
Milyen sokszor van csönd bennem, megteremtem-e néha-néha magam körül?
Ma ezt vigyem magammal! Köszönetem, hálám jeléül tanuljak valamit a Szűzanyától! Próbáljak hasonulni hozzá, merjem követni őt! Akkor majd nem csak a szám mormolja a litánia köszöntő szavait, egész életem egy nagy-nagy hálaadássá alakul. (Boronkai Zsuzsanna)