Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Dsida Jenő: Tudom az ösvényt (2018.06.08.)

Dsida Jenő: Tudom az ösvényt

Egyszerre hűvös lett -
Felhők hidegednek homlokomra.
Olyan lesz a vers, mint az anya, oktató, szelíd szava.
mint a férfiak gondterhes elmélkedése.

A ficánkoló bárányok elcsöndesedtek,
elaludtak a sárga gyepen.
A pásztorfiúcska ijedten látja,
hogy célok után fut a föld, melyen áll.

A csillageső megszűnt.
Megkomolyodtak a csillagok.

Érzem az érést,
a megrakott törzset,
a komoly és nehéz gyümölcsöket.

Tudom az ösvényt is:
bízd rám magad és én hallgatagon vezetlek.

Egész életünk folyamatos keresés. Kicsit irigykedve nézzük azokat, az embertársainkat, akik mindig tudják, melyik holmijuk merre van. És akkor még csak evilági tárgyainkról beszéltünk.
Keressük életünk párját, célját, véső soron a mennyországba vezető utat.
Talán meglep minket Dsida Jenő határozottsága: „tudom az ösvényt”, pedig ennek kellene a természetesnek lennie.
Jézus megmutatta, elénk élte mindazt, ami az útján való haladáshoz szükséges. Ma, amikor szent szívét ünnepeljük, erre kellene odafigyelnünk.
Hogyan is mondja a régi népének? „Jézus szíve szeretlek én, vezess át az élet tengerén!...”Miért kérjük, ha utána nem fogadunk szót? Miért vagyunk idegesek, ha eltévedünk, amikor szándékosan hagytuk el az ösvényt? Tudjuk még egyáltalán, mi a célunk, hová tartunk?
Olyan jó lenne, ha meghallanánk Jézus csendes hangját! „Bízd rám magad, és én hallgatagon vezetlek.” Olyan jó lenne, ha megtanulnánk szemlélni, hallgatni Jézus szívét! Ma szánjunk egy kis időt erre! (Boronkai Zsuzsanna)