Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Babits Mihály: Csillag után (2018.12.21.)

Babits Mihály: Csillag után
Ülök életunt szobámban,
hideg teát kavarok…
Körülöttem fájás-félés
ködhálója kavarog.
Kikelek tikkadt helyemből,
kinyitom az ablakot
s megpillantok odakint egy
igéretes csillagot.
Ó ha most mindent itthagynék,
mennék a csillag után,
mint rég a három királyok
betlehemi éjszakán!
Gépkocsin, vagy teveháton –
olyan mindegy, hogy hogyan!
Aranyat, tömjént és mirrhát
vinnék, vinnék boldogan.
Mennék száz országon át, míg
utamat szelné a vám.
„Aranyad tilos kivinni!”
szólna ott a vámos rám.
„Tömjéned meg, ami csak van,
az mind kell, az itteni
hazai hatalmak fényét
méltón dicsőíteni.”
Százszor megállítanának, –
örülnék, ha átcsuszom:
arany nélkül, tömjén nélkül
érnék hozzád, Jézusom!
Jaj és mire odaérnék,
hova a csillag vezet,
te már függnél a kereszten
és a lábad csupa seb,
s ahelyett hogy bölcsőd köré
szórjak tömjént, aranyat,
megmaradt szegény mirrhámmal,
keserüszagu mirrhámmal,
kenném véres lábadat.

Karácsony kapujában állunk. Még néhány nap és belépünk Betlehembe. Mit kellene tennünk addig, hogy megérkezhessünk?
Babits Mihály verse sokat segíthet nekünk. Ahhoz, hogy a csillag után mehessünk először is meg kell látnunk azt. Keressük meg a csillagot a hajnali égbolton, miközben rorátéra igyekszünk! Találjuk meg a hófehér ostyában, amit magunkhoz veszünk! A lobogó gyertyák fénye, a csönd mind-mind segítenek minket ebben.
Kincseink is vannak, amelyekkel elindulhatunk. Nézzük meg, mi az, ami értékes bennünk! „Mit adhatnék én az Úrnak a sok jóért, amit Ő nekem juttatott?” – kiált fel a zsoltáros, majd folytatja: „fölemelem az üdvösség kelyhét, és segítségül hívom az Ő nevét.” és: „amit fogadtam az Úrnak, megadom egész népének színe előtt.” (Zsolt 115) Találjuk meg, mi mi aranyunk, tömjénünk, mirhánk!
Bizonyára mindenkinek más és más, hiszen a Lélek ajándékai különfélék, de mindenki azért kapja, hogy a másik embernek használjon.
Ahhoz, hogy ne késsük le a karácsonyi találkozást, el kell indulnunk minél hamarabb.
Lépjünk ki önzésünkből még ma! Keressük meg a másik ember felé vezető utat! Ha megtaláltuk, merjünk végigmenni rajta, mert az az út vezet Betlehembe, az újszülött Krisztushoz. Akkor talán az éjféli misén sok társunkkal együtt zenghetjük az alleluját, örülve annak, hogy az idén időben megérkeztünk a jászolhoz. (Boronkai Zsuzsanna)