Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Petőfi Sándor: MI KÉK AZ ÉG! (2017.04.21.)

Petőfi Sándor: MI KÉK AZ ÉG!
Mi kék
Az ég!
Mi zöld
A föld!
Zöld föld felett, kék ég alatt a
Hangos pacsírta fütyörész;
Dalával a napot kicsalta,
A nap rá gyönyörködve néz.

Mi kék
Az ég!
Mi zöld
A föld!
Zöld a föld, kék az ég, tavasz van...
És én oly sült bolond vagyok,
Hogy idebenn a szűk szobában
Kadenciákat faragok!

Tavasz van, bár a hőmérséklet inkább télinek mondható. Az eső esik, lemos minden port, szennyet autókról, házakról, levelekről. Kint minden adott ahhoz, hogy kicsit a benti rendrakásra hívja fel a figyelmünket.
Petőfi Sándor versében a Mi kék nem egy barkóba játék kérdése, hanem a milyen szép kék felkiáltása. Így felhívja a figyelmünket arra, hogy járjunk nyitott szemmel a világban!
Természetes, hogy tavasszal kék az ég és zöld a fű. A baj ezzel az, hogy ritkán csodálkozunk rá, néha vesszük csak észre. Pedig a mi életünk lehetne sokkal-sokkal könnyebb, ha örülni tudnánk minden apróságnak.
Isten csodálatosnak, szépnek, jónak teremtette a világot. Miért van az, hogy ezt mi csak ritkán vesszük észre? Sőt, miért nem tölt el bennünket a hála és a csodálat érzése mindennap?
Petőfi magát sült bolondnak nevezi, hiszen nem élvezi a szép tavaszi időt a szabadban, hanem bezárva a szobájába verset ír. Vizsgáljuk meg magunkat: mikor sétáltam egy erdőben, parkban utoljára „csak úgy”? Tétlenül, nem sietve sehova, ráérősen. Mikor mondtam ki hangosan vagy csak magamban: de szép ez, Istenem, köszönöm, hogy ilyen csodálatosat alkottál!
Ma menjünk szembe az időjárás miatt siránkozó embertársainkkal! Merjünk valami szépet találni a hűvösben, esőben, fronthatásban! Aztán ha már nekünk sikerült, próbáljuk meg erre biztatni a körülöttünk élőket is! Higgyük el, hogy menni fog!
(Boronkai Zsuzsanna)