Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Sík Sándor: A napkeleti bölcsek (2017.01.06.)

Sík Sándor: A napkeleti bölcsek

Ama csillag után.

A holdsugaras hideg éjszakán,
Mint egy fehérlő, csendes álom,
Úgy vonult el a komoly karaván.
És elől ment a három.
A sziklás föld mogorván és kopáron
Feküdt el lábaik alatt.
Méltóságos sora a száz tevének
A harmaton halkan haladt.
És mintha fehér árnyak lengenének,
Úgy vonult végig a fehér sereg
A völgyön, ahol nem nőttek virágok,
S a városon, ahol az emberek
Nem virrasztottak és nem énekeltek.
S ahol nem látta őket senkisem.
És így suhant el csendesen
Életre éledt vágya Napkeletnek
Az ezredéves éjszakán.

Ama csillag után.

Urunk megjelenését ünnepeljük a mai napon. Szentmisén veszünk részt, méltó tisztelettel közeledünk a megszületett Megváltóhoz. A külsőségekkel ismét minden rendben van. De mi a helyzet ott belül? Sík Sándor mintegy keretbe zárja versét az „Ama csillag után.” mondattal. Látjuk-e mi azt a csillagot? Sok-sok kivilágított ház, kirakat, utca, jármű között gyalogolva fölnézünk-e egyáltalán az égre? Meglátjuk-e a most szép fényűzése mögött az örökkévaló gyönyörűsége felé mutató jelet?
Olyan nehéz ma bátornak lenni! Annyira „lehúz, altat, befed” a közhangulat, a semmi se jó, úgyse változik soha semmi hangulata.
Valószínűleg nem volt könnyű útnak indulni a bölcseknek sem. Nem lehet megspórolni a nagy ugrást a bizonytalan felé. Persze kérdés, hogy valóban hiszem-e az életemet megváltoztató isteni gyermek szavát: „én vagyok az út, az igazság és az élet” Ha komolyan veszem, akkor muszáj lenne követnem a bennem is működő Szentlélek sugallatát. Ha nem gondolom komolyan Jézusnak ezt a mondatát, akkor én se indulok el ama csillag után. Csakúgy, mint a versbeli város lakói.
Jó lenne még ma dönteni! (Boronkai Zsuzsanna)