A mai Sashalom területe a 19. században még nagyrészt ingoványos, mocsaras terület volt, ezt a földet Echmann Viktor megvásárolta, lecsapoltatta és 1882-ben parcellázni kezdte.1889-től a Hév érintette a területe, ezzel közlekedése jelentősen javult, betelepülése is felgyorsult és Echmann-Huszka telep néven vált ismertté. Egyházilag a csömöri plébániához, közigazgatásilag 1923-ig Cinkotához tartozott, ezután önálló község lett. Végleges mai nevét 1926-ban kapta. 1950 óta Budapest XVI. kerületének része.

Először a Gizella úti egyik tantermében, később egy családi ház egy erre a célra berendezett helyiségében tartották vasárnaponként a szentmisét. 1921-ben a barakktelep egyik házát rendezték be szükségkápolnának az itt élő hívek számára, tornyot is emeltek rá. Ez lett átmenetileg a község másik istentiszteleti színhelye, de a hívőkben felébredt a vágy, hogy új, szép templomuk legyen, ám ehhez hiányzott az anyagi alap.

1921-ben önálló hitoktató érkezett a községbe, aki a hívek lelkigondozását is vállalta. Mivel a telep már régen megvolt – Echmann Viktor és neje 1914-ben ajándékozta egy felépítendő templom számára a mai Sasvár utcában – gyűjtésbe kezdtek. Bálok, műkedvelő színi előadások és egyéb rendezvények teljes bevétele a templom építésére gyűlt, sok nehézség közepette, mert a lakosság elég szerény körülmények között élt.

A terveket Lechner Loránd műegyetemi tanár minden díjazás nélkül készítette el. Az első kapavágás 1927. július 31-én történt, az alapkövet ugyanez év szeptember 1-én helyezte el Hanauer Á. István váci püspök, 1931-ben pedig ünnepélyesen megáldotta a templomot. Az építkezés utolsó lépéseként 1936-ban az eddig csonka torony is felépült. Az építkezést Lechner Loránd útmutatása mellett Rieger Miklós vezette.1939-ben az addig csak kimeszelt, és az évek során elszürkült templomot belül kifestették, és Krisztus Király ünnepén plébániai rangra emelték.

A második világháborúban a templom több találatot kapott, a torony sisakját szétlőtték, a templomot kifosztották, szobrait összetörték. A templom beázott és állaga egyre romlott. A háború után amint lehetett rendbe hozták, nagyobb renoválásra azonban csak 1963-ban került sor.

1983-ban felépült az új, templomhoz simuló plébánia épület, a Meszlényi Zoltán közösségi ház pedig 2004-re készült el, benne hittanterem, hatalmas közösségi terem, mely találkozók, tárlatok, különböző előadások, házas hétvége, bemutatók, könyvvásár, énekkari találkozók, vagy éppen hangversenyek színhelye.

A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a Váci Egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti Egyházmegyéhez.

A bejáratnál márványtábla őrzi Dr. György Attila plébános, katolikus író emlékét, aki több mint 20 évig állt a hívek szolgálatára és hirdette, „Egyedül Jézus lehet vezetőnk a holnap országába”.

Az orgona 1956-ban készült, Gergely Ferenc orgonaművész tervei szerint. Ezt 2004-ben a plébánia megrendelésére Sipos István orgonaépítő felújította és kibővítette. Jelenleg 19 regiszter szól. Az ünnepélyes felszentelés június 27-én volt, mely alkalomból Király Csaba orgonaművész adott hangversenyt.

A templomnak négy harangja van, Szlezák László harangöntő mester három harangot készített, az elsőt 1921-ben, kettőt pedig 1926-ban, a negyediket 1989-ben Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő mester öntötte.

Sashalmon számos csoport és közösség működik. Az ifjúsági énekkar (gitárosok) már 1982-ben megalakult, jelenlegi vezetőjük Nagy Nándor. 2006-tól énekel a klasszikus, többszólamú Sashalmi Szentlélek Kórus, melyet kántorunk Háderné Pacor Borbála irányít. Van jól működő Karitász csoport és Rózsafüzér Társulat, melyeknek gazdája Kaján Józsefné Marika. Férfiak is alkotnak egy Rózsafüzér-koszorút. Hetente jön össze az imacsoport, melyet azok alkotnak, akik elvégezték a Szentlélek-szemináriumot. A Komolyzenei Kör havonta találkozik, vezetőjük Nyáry Tamás. Tavasszal buszos zarándoklatra megyünk. "Sashalmi Katolikusok" címmel évente 7-8-szor jelenik meg a plébánia lapja.

A plébánia határai: Veres Péter u. – Sárgarózsa u. – Pesti határút – Jókai Mór u. – Futórózsa u. – Budapesti út; Szolnoki út

Búcsú: Krisztus Király

Egész napos Szentségimádás:június 4. (Krisztus Király ünnepe előtti szombat) és december 19.

Anyakönyvek: 1927-től

Lakosok száma: 16.000

Hívek száma: 7.500

forrás: Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye névtára és évkönyve 2007.